Dósza

Ezt meg ma vitte tízóraira az óvodába. Napi négy órát jár, és maga viszi az ennivalóját.

A dósza indiai palacsinta, ők persze zöldséges curryvel meg csípős-gyümölcsös csatnival eszik, mi ehetjük bármilyen töltelékkel, vagy magában, sóval.

Éjszakára beáztatunk 30 deka rizst meg 10 deka vörös lencsét só nélkül. Másnap reggel lecsöpögtetjük, húsdarálón ledaráljuk (nem mertem azonnal nekiesni a kézi mixerrel), utána vízzel tovább turmixolhatjuk. Annyi vizet tegyünk hozzá, hogy a massza sűrű, tejfölszerű legyen. Én szódabikarbónát is tettem bele. Egy teflonserpenyőt bekenünk olajjal, felforrósítjuk, ráöntünk egy kis merőkanál tésztát, és gyorsan szétkenjük. Ha túl vastag, a tetejéről le lehet kaparni a felesleget, mert nem köt meg azonnal, mint a tojásos-gluténes palacsinta. Ha alul megsült, feldobjuk (az átfordításhoz ilyenkor még túl gyenge), és a másik oldalát is pirosra sütjük. Csak sütés után sózzuk.