Gesztenyeszívek

Kihasználom, hogy nincs hányingerem, és a gesztenyeszívek gondolatára nem is lesz...
A céklalevesről is írnék, amit karácsonykor ettünk, de ha rágondolok, rosszul vagyok.
Úgyhogy jöjjenek a gesztenyeszívek. Karácsony másnapján csináltuk őket.
A kiindulópont a Nők Lapja Konyha 2004/3. számának receptje volt, de a hozzávalók és az arányok is mások.

Egy csomag (200 g) egész fagyasztott gesztenyét tíz percig főzünk. Kihűtjük és elturmixoljuk négy szem bio aszalt sárgabarackkal meg öt deka vajjal. Négy-öt deka mandulát megdarálunk és összedolgozzuk a gesztenyemasszával. Fahéj is jöhet bele, meg biztos vaníliarúd belseje is, ki kell próbálni. Hűtőszekrényben kihűtjük. Egy kenyeresdeszkát fóliába csavarunk, rátesszük a "tésztát", és folpackos rúddal kinyújtjuk. (A rudat később mosogatószerrel le lehet mosni.) A legjobb, ha a gyerkőc szaggatja ki. Az apró szívforma a legalkalmasabb, mert a karácsonyfa, csillag stb. típusú formákba beleragad a massza.
Utána következne a szárítás és a kakaómasszába (esetünkben karobmasszába) mártogatás, de ki tudja azt kivárni...