Nati csak a tojásfehérjét nem bírja, a sárgáját viszont bírja is, szereti is. Főve, keménytojás sárgájaként szokta kapni zöldséggel (a leveseket, főzelékeket nem szereti), nyersen pedig süteménybe, pástétomba szoktam neki tenni. Van egy módszer arra, hogy a nyers tojássárgáját maradék nélkül el lehessen választani a fehérjétől. Gimnáziumi rajztanáromtól tanultam - biztos nem is tudja, mekkora jót tett nekem azzal, hogy megmutatta, hogyan készítették a régi festők a guache-t, azaz a tojássárga alapú temperát... Nagyon hálás vagyok neki.
Szükségünk lesz vékony sugárban folyó vízre (legjobb a mosogató mellett csinálni), két csészére, egy villára, egy tiszta konyharuhára, két tiszta kézre meg egy jó adag türelemre.
Törjük fel a tojást és kezdjük el szétválasztani a hagyományos módon, a fehérjét folyassuk az egyik csészébe (egészséges és energiától duzzadó háziasszonyok habcsókot süthetnek belőle). Utána öntsük a sárgáját óvatosan mondjuk a kifeszített bal tenyerünkre. Csúsztassuk rajta végig. Gurítsuk át a jobb tenyerünkre. A balt öblítsük le a csap alatt, és töröljük a konyharuhába. Csúsztassuk rá ismét a sárgáját, öblítsük le és töröljük meg a jobb tenyerünket. És így tovább, egészen addig, amíg a sárgája száraz nem lesz. Ekkor óvatosan csippentsük meg két ujjal a hártyáját, emeljük fel, és irányítsuk a tiszta csésze fölé. Úgy fog kinézni, mint egy kis zsák. A zsák alját szúrjuk meg a villa egyik ágával. A sárgája kifolyik a csészébe.
Subscribe to:
Post Comments (Atom)
No comments:
Post a Comment